Grant Thornton Hungary Hírlevél

ŐSZI ADÓCSOMAG II.

Az Országgyűlés 2019. december 11-én elfogadta a társadalombiztosítást érintő jogszabályi módosításokat. A legfontosabb változásokat jelen hírlevelünkben ismertetjük. Kérjük, keresse szakértőinket, amennyiben a részletekkel, a hatálybalépéssel, illetve az átmeneti szabályokkal kapcsolatban szeretne további információkat.
 
 
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK (TB)
 
Újrakodifikálták a Tbj. törvényt oly módon, hogy az új törvény egyben tartalmazza a jelenlegi Tbj. törvényt és annak a végrehajtási rendeletét, kiegészítve új, módosító szabályokkal. Az új törvény 2020. július 1-én lép hatályba azzal, hogy a 2020. július 10-ig megszerzett, és 2020. júniusi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2019. június 30-án hatályos állapot szerinti, jelenlegi jogszabályokat kell alkalmazni.
 
A járulékfizetés általános szabályai az alábbiak szerint módosultak:

• Az adminisztrációs terhek mérséklését szolgálja, hogy a korábbi nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékok összevonásra kerülnek 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék néven. Az összevonás további előnye, hogy a családi járulékkedvezmény ki fog terjedni a jelenlegi 1,5%-os mértékű munkaerőpiaci járulékrészre is.  
• A társadalombiztosítási járulékon kívül kizárólag a nyugdíjjárulék kerül nevesítésre, amelyet bizonyos ellátások után kell fizetni (gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, állaskeresési ellátás stb.), mértéke továbbra is 10%.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7.710 (napi 257) forintra emelkedik. 
• A saját jogú nyugdíjasok kereső tevékenysége immár teljes mértékben mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól (korábban csak a munkaviszonyban szerzett jövedelmük mentesült). Mindemellett a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjas személynek önálló vagy nem önálló jövedelmet juttat.

• 2020. július 1-től a munkaviszonyban való foglalkoztatás esetén a minimálbér 30%-ában meghatározott járulékfizetési alsó határ az a minimális járulékalapot képező jövedelem, amely után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és amelytől eltérni csak a törvényben tételesen felsorolt esetekben lehet. Ez a rendelkezés hátrányosan érinti azokat a munkavállalókat, akik nem nyugdíjasok, szakképzettséget nem igénylő munkakörben heti 12 óránál kevesebbet dolgoznak és nem részesülnek olyan ellátásokban, mint pl. GYES, GYED, illetve nem  tanulnak nappali vagy szakképzésben. Az előírás nem terjed ki azokra az esetekre, amikor a jogviszony hónap közben keletkezett vagy szűnt meg, vagy a biztosítás a hónap egészében nem állt fenn, vagy az adott hónapban a magánszemély táppénzben, baleseti táppénzben részesült vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vett igénybe.  
• A társas és az egyéni vállalkozók részére kedvező változást jelent, hogy a társadalombiztosítási járulékot egységesen legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni. Jelenleg a minimálbér (garantált bérminimum) csak a nyugdíjbiztosítási járulék esetében jelent minimális járulékalapot; az egészségbiztosítási- és a munkaerő-piaci járuléknál ez az összeg a minimálbér (garantált bérminimum) másfélszerese. A módosítással egyidejűleg a társas és az egyéni vállalkozók esetében megszűnt a „járulékfizetés alsó határ” kifejezés használata.

• átalakul az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek köre.
• 2020. július 1-étől követően, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege a meghaladja a járulék összegének háromszorosát, akkor a TAJ száma érvénytelenítésre kerül, és ezáltal a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásokat térítésmentesen nem veheti igénybe. Kivétel ugyanakkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.
• EGT más tagállamban biztosított személy EU kártyával vehet Magyarországon igénybe egészségügyi szolgáltatást. A módosítás egyértelműsíti, hogy ha nem így jár el, hanem egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (bár nem kötelezett rá) és ez alapján vesz igénybe Magyarországon orvosi szolgáltatást, akkor ez a személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

 
A korábban kormányrendeletben szabályozott, a szociális biztonsági egyezmények és a Koordinációs rendeletek alkalmazására vonatkozó előírások törvényi szinten kerültek rögzítésre tartalmi változások nélkül. A társadalombiztosítási szervek által az egyes tények, tényállások bizonyításának céljára elfogadott igazolásokhoz támasztott minimális követelmények a Kormányrendeletből átkerültek a törvény mellékletébe.
 
 
A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ (SZOCHO)
 
2020. július 1-től a saját jogú nyugdíjasok kereső tevékenységét nem terheli szociális hozzájárulási adó. 
 
Összhangban a társadalombiztosítási járuléknál bevezetett járulékfizetési alsó határral, a szociális hozzájárulási adótörvény is kiegészül azzal az előírással, hogy 2020. július 1-jétől munkaviszony esetében a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 30%-a után meg kell a munkáltatónak megfizetnie, akkor is, ha ennél alacsonyabb a juttatott jövedelem.

Zednik Tímea

DISCLAIMER: This e-mail and any files transmitted with it contain confidential and proprietary information and is intended solely for the use of the intended recipient. If you are not the intended recipient, please return the e-mail to the sender and delete it from your computer and you must not use, disclose, distribute, copy, print or rely on this e-mail. The contents of this e-mail and any files transmitted with it may have been changed or altered without the consent of the author. Email transmission cannot be guaranteed to be secure or error-free.