Húsvét ünnepe 2020
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, A Biblia szerint Jézus – a pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton, valamint húsvétvasárnap emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. Nagyszombaton Jézus Krisztus temetésére emlékeznek a hívők.
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik. Nagycsütörtök Jézus elfogásának napja, nagypénteken kereszthalálára, míg Húsvétvasárnap ünneplik a feltámadását és hogy általa megnyitotta a kegyelem kapuját az örök élettel
Nagycsütörtök
|
Az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe.
A keresztény hagyományban Jézus a Getsemáne-kertben ezen a napon vett búcsút tanítványaitól, majd felkészült az áldozatra. Tanítványait ekkor hívta meg a (feltehetően) Széder esti vacsorára (ez lett az utolsó vacsora), amit az Egyiptomból való szabadulás emlékére rendezett. Jézus az utolsó vacsorán a kenyeret kezébe vette, megáldotta s e szavakkal nyújtotta tanítványainak: „Vegyétek s egyétek, mert ez az én testem.” Hasonlóképp a kelyhet e szavakkal nyújtotta nekik: |
„Vegyétek s igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe.” (Mt 26,26–28, Mk 14,22 s k. Lk 22,19 sk. 1Kor 11,24 sk.) Amikor Jézus az utolsó vacsorán a szóbanforgó kijelentést tette, akkor nem mondott éppenséggel újat, mert akkor a tanítványok előtt már rég teljességgel ismeretesek voltak azok a szavak, amelyekben Jézus előzőleg a kafarnaumi beszédben hatszor egymásután s a legnagyobb nyomatékkal hangoztatott.
http://eucharisztikuskongresszus.hu/BB_euch_37.htm
Hogy szeretetét kimutassa, megmosta tanítványai lábát. Ennek emlékére, Krisztus példáját követve honosodott meg a lábmosás szertartása, amikor a főpapok – pápa, püspökök, apátok – jelképesen megmossák 12 szegény ember lábát.
Nagypéntek
Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 36 között.
|
Jézust a Gecsemáné kertben fogták el, és a zsidó főtanács elé állították, amely istenkáromlás vádjával – mivel azt állította magáról, hogy ő a Messiás – halálra ítélte. Ezután a római helytartó, Pilátus elé kísérték, és azzal vádolták meg, hogy a zsidók királyának mondja magát, ami felségsértés. |
Pilátus a zsidó főpapok és a tömeg nyomására halálra ítélte és kiszolgáltatta Krisztust, de megmosta kezeit, így nyilvánítva ki: ártatlant küld a halálba.
Jézust megkínozták, megostorozták és töviskoszorúval megkoronázták, majd a keresztúton a Koponyák hegyére (Golgotára) vitték, ahol megfeszítették.
Nagypénteken emlékezünk Jézus kereszthalálára. A keresztény tanítás szerint ez a nap Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja.
|
A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, Náluk nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Tőlük vette át a római katolikus egyház a Krisztus szenvedései útvonalának bejárását, a kálváriát vagy keresztutat. Ez az év egyetlen böjti napja és szigorú bűnbánó nap, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek.
Nagypénteken a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik. |
- Az anglikánok ugyancsak háromórás istentiszteleten vesznek részt.
- A keleti ortodoxok már nagycsütörtök este elvégzik Krisztus sírba tételének szertartását.
- Az evangélikusok felolvassák Jézus szenvedéseinek és halálának evangéliumi történetét.
- A reformátusoknál szigorú bűnbánó nap, számos gyülekezetben kiosztják az úrvacsorát.
Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza.
Nagyszombat
Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt.
A húsvéti feltámadási körmenet a szentmise végén kerül sorra, amit harangok, csengő kísér,
Húsvétvasárnap
|
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. A főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha |
valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Húsvéti tojás
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni.
Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.
Húsvéti nyúl
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. A leganda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. A lényeg, hogy így kapott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak és azt tojásokkal tölti meg. Ostara nevéből származtatják egyébként a húsvét angol, ill. német nevét (Easter/Ostern).
Zsidó húsvét
Peszách – a zsidó húsvét, a kovásztalan kenyér ünnepe. Imarendükben a Szabadság Ünnepe elnevezést kapta, mivel ezen az ünnepen az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulásra emlékeznek. „Rabszolgái voltunk a fáraónak Egyiptomban, és kivezetett bennünket az Örökkévaló erős kézzel és kinyújtott karral. . . és ha nem vezette volna ki az Örökkévaló őseinket Egyiptomból, akkor a mai napig, mind mi, mind fiaink és unokáink a fáraó alattvalói lennénk Egyiptomban. . .” (uo.)
Hát ez hogyan lehetséges? – kérdik sokan. A fáraó már rég meghalt, és hol van az ókori Egyiptom? A magyarázat az, hogy a zsidó felfogásban az egyiptomi rabszolgaság magát az elnyomást jelképezi, az onnan való kivonulás pedig az egyetemes szabadságot.
A továbbiakban elmondjuk azon csodálatos történéseket, amelyek elvezettek a kiszabaduláshoz, amellyel a Teremtő beváltja Ábrahámnak tett ígéretét, miszerint kiszabadítja népét Egyiptomból.
A szertartás kiemelkedő része a tíz csapás felsorolása: vér, békák, tetvek, vadállatok, pestis, fekély, jégeső, sáskajárás, sötétség, elsőszülöttek halála. Itt mondjuk el azt is, hogy a zsidó nép kevéssel is beéri: akkor is hálás lenne az Örökkévalónak, ha nem bocsájtja az egyiptomiakra azt a sok csapást, hanem csak kiszabadított volna bennünket – ez is elég lenne zsidó népnek két óriási kollektív élménye van, amelyek örökre bevésődtek tudatába, később pedig rányomták bélyegüket állami létére is. Az egyik az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás, a másik pedig a Kinyilatkoztatás. Az első élmény Peszáchhoz, míg a második a Tóra-adás ünnepéhez kötődik.
|
