🌍 ⚕️ Éghajlatváltozás 180°

View this email in your browser

Éghajlatváltozás 180°

Öko- és egészségtudatos hírlevél

Társadalomtudományi Kutatóközpont

1. Hogyan vélekednek az orvosok a klíma-változás és az egészség kapcsolatáról?

Bár az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentései alapján általánosan elfogadott tény, hogy a klímaváltozás napjainkban a legnagyobb egészségkockázat, és az orvosok felszólalhatnának a kibocsátás csökkentése, valamint a lakosság egészségének megőrzése érdekében – kevés a nemzetközi bizonyíték, hogy hajlandók lennének erre. A hazai szakirodalomban sem találunk erre vonatkozó utalásokat. A Lancet Planetary Health című rangos folyóiratban 2021-ben közölt felmérés szerint a megkérdezett orvosok nagy része – bár ismerik az éghajlatváltozás egészségkockázatait – számos személyes, szakmai és társadalmi kifogás miatt nem vesz részt a lakosság felvilágosításában, annak ellenére, hogy ezzel mérsékelni lehetne a kockázatok hatásait. Jó hír, hogy döntő többségük nyitott arra, hogy ezt segítő kommunikációs tréningeken vegyen részt.

Kattintson a folytatásért!

2. Karbonsemleges egészségügy?

A világon elsőként Anglia tűzte ki célul az egészségügy klímabaráttá alakítását

„Net zero NHS” – így hívják azt a programot, amellyel két lépcsőben 2040-ig, illetve 2045-ig megvalósítja az egészségügyi rendszer karbonsemlegességét az Egyesült Királyság egészségügyi és szociális intézményrendszerét működtető National Health Service (NHS). Az NHS vállalásának jelentősége túlmutat az egészségügyön. A szervezet az Egyesült Királyság legnagyobb munkáltatója 1,3 millió alkalmazottal, emellett kiemelt gazdasági szereplő is, a szigetország gazdaságának közel 10%-át képviseli, működése során számos tényezőn keresztül az ország üvegházhatású gáz kibocsátásához is jelentős mértékben, 4%-al járul hozzá.

Korábbi hírlevelünkben bemutattuk, hogy Angliában csökken az egészségügy karbonlábnyoma. A tendenciákat és lehetőségeket elemezve egy szakértői csoport bizonyítékokon alapuló, forgatókönyveket és intézkedéseket is tartalmazó jelentést készített az NHS további karbonlábnyom csökkentésének lehetőségeiről.

Kattintson a folytatásért!

Forrás: NHS, Delivering a ‘Net Zero’ National Health Service

3. A Föld új korszaka vagy alkonya?

Horváth Márk filozófus Az antropocén - Az ökológiai válság és a posztantropocentrikus természetkulturális viszonyok (Prae Kiadó, 2021) című új kötete az antropocén fogalmán keresztül próbálja értelmezni az ökológiai válság Földet érintő következményeit. Ennek során egy rendkívül nyitott tudományközi perspektíva tárul fel, mely egyaránt alkalmas természettudományos, filozófiai, esztétikai kérdések újrafogalmazására.

Kattintson a folytatásért!

4. Az idegsejtektől a társadalomig

Az elmúlt 50 évben azt tapasztalhattuk, hogy a növekedés határaival kapcsolatos ismeretek önmagukban általában nem vezetnek fenntartható és klímabarát viselkedéshez. A felvilágosodás eszméiből származó feltételezés – hogy ha az emberek többet tudnának a környezeti krízisről, akkor racionális döntéshozatal révén környezetbarát programokat részesítenének előnyben és ilyen gyakorlatokat alkalmaznának – meghiúsult. Meg lehet-e változtatni egyáltalán az emberek többségének viselkedését ezen a területen?

Kattintson a folytatásért!

https://learnmuscles.com/blog/2017/08/30/neural-plasticity/

5. Ami késik, múlik – működik-e még a skandináv-modell?

Új nemzedékek, új trendek az észak-európai országok termékenységben

Európa északi régióját gyakran emlegetjük a modern családalapítás pozitív mintájaként, ahol stabilan magas gyermekvállalási kedv jellemző. Az utóbbi évtizedben azonban ezekben az országokban is elkezdett csökkeni a gyermekvállalás, és ugyan Izland, Dánia és Svédország teljes termékenységi arányszáma még mindig megelőzi az európai országok többségét, Norvégia visszacsúszott az európai középmezőnybe, míg Finnország az alsó harmadba.

Kattintson a folytatásért!

6. Szomszédok közt a Wekerletelepen

Városi kiútkeresésé az ökológiai válságból 2. – Wekerletelep

Szigetelési brigád, helyi szerszámkölcsönző és KÖZÖS kávézó – néhány kezdeményezés azok közül, amelyeket civilek indítottak el Budapest egyik sajátos karakterű városrészén, Wekerletelepen. Céljuk, hogy megmutassák: nagyvárosi környezetben, közösségi összefogással igenis van lehetőség arra, hogy változtassunk életmódunkon, és ezzel is tegyünk a klímaváltozás ellen, illetve alkalmazkodjunk annak hatásaihoz. Az Éghajlatváltozás 180° hírlevélben korábban már bemutattuk azt a Transition Networks névre hallgató nemzetközi kezdeményezést, amely éppen az ilyen jellegű programokat fogja össze, és amelynek 2011 óra tagja az Átalakuló Wekerle Szervezői kör is.

Kattintson a folytatásért!

https://kozossegek.atalakulo.hu/rolunk-atalakulo-kozossegek

Fordulópont 180° - Jó gyakorlatok és megoldások

Közterületi árnyékolás napvitorlák alkalmazásával Pécs belvárosában

Pécs az ország déli részén helyezkedik el, ezért itt az országos átlagnál magasabb a napsütötte órák száma. Ez lehet a magyarázta annak, hogy Magyarországon először ebben a városban helyeztek el napvitorlákat a sétálóutcákban. A napvitorlák csökkentik az erős UV- sugárzás kockázatait és egyúttal csökkentik az utcaburkolat felmelegedését is. Így a napvitorlák csökkenthetik a városi hősziget hatást kialakulásának esélyét is, ami hozzájárulhat a krónikus – elsősorban szív- és érrendszeri – megbetegedésben szenvedők kockázatainak csökkentéséhez.

Kattintson a folytatásért!

Helyi szintű válaszok az éghajlatváltozás kihívásaira
Workshop az önkormányzatok részére

Az elmúlt évben az ELKH TK Szociológia Intézetében elkészült az „Éghajlatváltozás és egészség” című jelentés, amely bemutatta az ezen a téren elért hazai és nemzetközi tudományos eredményeket és azt, hogy ezek az eredmények hogyan hasznosíthatók a gyakorlatban. A Jelentés külön foglalkozott az önkormányzatokat érintő kérdésekkel.

A Jelentés - a Publikációk címszó alatt - és az ehhez kapcsolódó, 2021-ben megjelent hírlevelek itt érhetők el:

https://szociologia.tk.hu/eghajlatvaltozas-es-egeszseg-szociologia

Ebben az évben az a célunk, hogy a Jelentés eredményeit és az azóta született új eredményeket az ország lakosságával megismertessük. Ezt a célt szolgálja ez a workshop, amelyre az önkormányzatok vezetőit és munkatársait hívjuk meg.

A workshopot 2021. november 25-én 14 és 16.30 óra között tarjuk meg on-line formában.

A workshopon három 20 perces előadás hangzik el, amelyet beszélgetés követ.

Az elhangzó előadások:

14.00 - 14.50 Dr. Páldy Anna (Nemzeti Népegészségügyi Központ): Az egészségügy zöldítése helyi szinten és a COP26 tanulságai

14.50 - 15.40 Farkas István Tamás (Magyar Természetvédők Szövetsége): Hogyan alkalmazkodnak az európai városok a klímaváltozáshoz? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése bemutatása

15.40 - 16.30 Antal Z. László (ELKH TK Szociológia Intézet): Az egészség védelme természetes módon

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Amennyiben érdekli ez a program, akkor kérjük, hogy november 23-ig ezen jelezze ezt a szándékát.

Regisztráció:

https://szociologia.tk.hu/urlap/konferencia-regisztracio

Kérjük, hogy ezt a meghívót küldje el azoknak az ismerőseinek, akiket ez a program érdekelhet.

Az „Éghajlatváltozás és egészség” programot az EMMI támogatja.

Üdvözlettel:
Antal Z. László, Ferencz Zoltán, Dr Páldy Anna
az „Éghajlatváltozás és egészség” program vezetői

F O L L O W on F A C E B O O K

Az „Éghajlatváltozás 180°"
Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet
„Éghajlatváltozás és egészség”
programjának a hírlevele.

A program vezetői: Antal Z. László, Ferencz Zoltán, Dr. Páldy Anna. A kezdeményezés támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Hírlevelünkben kétheti rendszerességgel mutatjuk be az „Éghajlatváltozás és egészség” jelentés legfontosabb megállapításait és az azóta született legújabb hazai és nemzetközi eredményeket.

Email: *eghajlatkonyv@tk.hu*

Éghajlatváltozás 180° hírlevél feliratkozás!

Leiratkozás