Több mint egy hónapja 40 kilométer hosszan kénszagú, forró, vasoxidos víz festi vörösre a Sajót. A szennyezés forrása az alsósajói, csődbe ment Siderit üzem telephelye, egy elhagyott vasércbánya. A Siderit bányaüzem 1975-től 2008-ig működött Alsósajóban, ahol aztán a bányászati tevékenység befejeztése után nem végezték el az üzem felszámolásához szükséges feladatokat. Ahogy leállították a szivattyúkat, a bánya elkezdett megtelni vízzel, és a 2017-ben az állami Bányásztársaság által kialakított alagúton keresztül most közvetlenül kifolyik a bányavíz a Sajó-partra, írja részletes beszámolójában a Felvidék.ma magyar nyelvű portál. A vízminták laboratóriumi eredményéből kiderült, hogy a szennyezett vízben a jelentős vas- és kéntartalom mellett magas az arzén-, cink- és nikkel koncentráció is. A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint, ha a szennyezés folyamatos, a mérgező anyagok felhalmozódhatnak, és hosszútávon kockázatot jelentenek az élővilágra, oldódás esetén pedig az ivóvízbázist is veszélyeztetik.

Kattintson a folytatásért!

Az ember szempontjából globális szinten az ázsiai tigrisszúnyog és a sárgaláz szúnyog számít a legjelentősebb szúnyog vektoroknak. Mindkét faj eredetileg a vadon élő állatok vérével táplálkozott. Az idők folyamán az élőhelyük peremén megjelenő, letelepült életmódot folytató, mezőgazdaságból élő ember környezetátalakító munkája következtében a lakott környezetben is megjelentek. A földrészeket összekötő tengeri kereskedelem nagyban elősegítette terjedésüket, így a 21. században már messze földre eljutottak, és a globális melegedés hatására újabb és újabb területeket hódítanak meg. Elsősorban a sárgaláz szúnyognak tulajdoníthatunk történelemformáló szerepet az Újvilágban, ugyanakkor az ázsiai tigrisszúnyog, mint kórokozó átvivő élőlény (vektor) jelentősége is növekvőben van.

Kattintson a folytatásért!