Kinheim-Kindel egy kis borfalu Közép-Mosel ősi tájának központi részén. Már a kelta és római telepesek is felfedezték maguknak, ideális éghajlati viszonyai miatt tartottak kiemelt jelentőségűnek a bortermeléshez.
Öt villa létezett a római korban Kinheim-Kindel határain belül. Az egyik villa feltárása során a felszínre került egy homokkő szobor, mely a gall-római borászok és kádárok istenét, Sucellust ábrázolta. Ez is bizonyítja a vidék csaknem két évezredes bortermelői múltját.
Itt, a Mosel bölcsőjében, a biodinamikus szőlőtermesztés elvei szerint műveli szőlőültetvényeit Rudolf Trossen és felesége, Rita.
|
|
Trossenék területeinek alapját mély palás talaj képezi, amely teljesen ellenáll a filoxérának. Ennek köszönhetően a legtöbb szőlőtőkéjük – melyek között akad többszáz éves is – saját gyökerein keresztül jut tápanyaghoz.
A viharvert szürke és kék pala talaj finom gyümölcsaromákat és vibráló energiát kölcsönöz az itt termelt boroknak. A kinheimi borok könnyedek és általában alacsony alkoholtartalmúak, ugyanakkor gazdag aromatika és sós ásványosság jellemzi őket.
|
|
|
Rudolf és Rita 1978-ban döntöttek úgy, hogy szakítanak a régóta családi kézben lévő borászat hagyományaival, és áttérnek a biodinamikus gazdálkodásra, mely alkalmazása a szőlőskertekben és a pincében is segíti őket abban, hogy csökkentsék a borászati munka ökológia lábnyomát.
Boraikat addig hagyják seprőn, ameddig csak lehet, abban a reményben, hogy a természet ereje iható és élvezhető nedűt teremt majd belőlük.
„Az én boraimnak időre van szüksége, hogy világra jöjjenek. Kezdetben nem mások, mint újszülöttek, angyalok az égen.”
A teljes igazság az, hogy még az 1980-as években, amikor a nyarak rövidek voltak, és a cukorfokok messze nem bizonyultak ideálisnak, néha mégis be kellett avatkozniuk.
Idővel aztán megtanulták az Anyatermészettől, hogy ha biodinamikus preparátumokkal erősített trágyakomposztot használnak a szőlőben, növelik a zöldtakarót a sorok között, valamint biodinamikus készítményeket alkalmaznak a konvencionális szerek helyett, elérhetik, hogy lélegző talaj alakuljon ki, melynek eredményeként a boraik egyre komplexebbek és kifejezőbbek lettek.
|
|
Néhány év elteltével koppenhágai sommelier-k és belga borkedvelők fedezték fel őket, akik lassan megismertették Ritát és Rudolfot az adalékanyagok nélküli borok – az úgynevezett Vins Naturels-ek világával. Új megközelítéssel készült borok voltak ezek, melyek közül nem egy meg is lepte őket – magas illósavval vagy egyéb, korábban általuk borhibának értelmezett zöngékkel. Hosszas kóstolás eredményeként barátkoztak meg több jurai és loire-i termelő natúr tételével.
Ugyanakkor felfedeztek komplex, élő borokat, melyek nagyfokú nyitottságukkal és élénk, izgalmas rétegeikkel nyitottak új dimenziót előttük.
Minden eddiginél jobban elgondolkodtak azon, milyen ízeket várnak el a boraiktól, megkérdőjelezve addigi meggyőződéseiket.
|
|
|
2010-ben intervenció nélkül palackozták első, új ideológia szerinti dűlős rizlingjüket: semmit sem hozzáadva, semmit sem elvéve, adalékanyag és szűrés nélkül – ez a filozófia a Purus sorozat alapja.
Kén – azaz stabilizátor – nélkül ez a rizling illatában és ízében nagyon eltérő módon fejlődött, és eddig rejtett mélységeket és finomságokat tárt fel előttük. Zero Zero lett a tétel neve, melyet mind ők, mind a közönség nagy lelkesedéssel fogadott, és mely mérföldkővé vált pincészetük fejlődésében.
A Purus sorozat borait nagyon sokáig a seprőn tartják, és türelmesen várják, amíg minden biológiai folyamat lezajlik.
Ezután a borokat kézzel palackozzák, és koronazárral zárják le a természetes szén-dioxid megőrzése érdekében. Ennek eredményeként a tételek védettek a korai oxidációtól, és így hosszú évekig eltarthatóak maradnak. Mára a teljes portfólió több mint felét palackozzák szűrés és kén nélkül. Egyik legnagyobb büszkeségük a rizling, mely egyre növekvő nemzetközi elismertségre tesz szert.
|
|
Számukra a biodinamika nemcsak a műtrágyákról, gyomirtóktól és más káros szerekről való lemondást jelent, hanem egyfajta felelős hozzáállást is: helyi cselekvést, de globális gondolkodásmódot.
A borász egész életébe telik, mire a kimerült és kihasznált talajokat a vitalitás új szintjére emeli és újjáéleszti. A legtöbb szőlő meredek palás lejtőn kapott helyet, és Rita és Rudolf is meglepődnek a kapott borok egyre növekvő koncentráltságán és kifinomultságán.
Még az organikusan gondozott szőlő sem mentes kártevőktől és a betegségektől.
Az EU előírásainak és az Ecovin német organikus borászszövetség szigorú szabályainak megfelelően csak gyógynövényeket, ásványi anyagokat és kis mennyiségű vizes rézoldatot használhatnak a gombás betegségek megelőzésére. Az Ecovin címke ezt az átláthatóságot dokumentálja.
|
|
|
A műszaki fejlődés az elmúlt évtizedekben a borospincékbe is utat talált.
Rudolf szerint az új borászati eljárások azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy a borok elveszítik egyedi és csak rájuk jellemző ízjegyeiket, és globalizálódnak: szabványosítottá, felcserélhetővé és unalmassá válnak.
A jó bor jellegét a szőlőfajta és az évjárat, a nap és a hold, a szél és az időjárás, a talajtípus és a terület kitettsége, valamint a borász odaadó keze munkájával alakítja: modern kifejezéssel ez a "terroir".
Ezen eredetiség megőrzése érdekében elengedtek minden szükségtelen műveletet, amely stresszt okozna a szőlőben, vagy elidegenítené a bort.
Boraik előállítását úgy valósítják meg, hogy azokban visszaköszönjön a termőhely: gondos kézi szürettel, kíméletes préseléssel és lassú erjesztéssel, természetes élesztővel, válogatott hordókban.
„Ha sikerrel járunk, az egyedülállóvá és összetéveszthetetlenné teszi a bort."
|
|
|
|
|