Habár az elmúlt évtizedekben a gazdaság tőkevonzó képességének és teljesítményének köszönhetően szinte folyamatosan nőtt a nemzeti jövedelem, ez önmagában nem volt képes pozitívan befolyásolni az ország valamennyi rétegének helyzetét. Különösen igaz ez Észak-Magyarország térségére, ahol a szegények aránya ebben az időszakban is inkább nőtt, mint csökkent. A leszakadó társadalmi rétegek összetett problémájának megoldásaként a Miskolc által útjára indított kísérleti, 4IM projekt egyik eleme az EU által definiált minimumjövedelemhez kapcsolódik, melynek célja, hogy minden ember számára biztosítva legyen a méltó emberi élethez való minimális jövedelem, egyidejűleg azzal, hogy hatékony segítséget kapnak ahhoz, hogy dolgozzanak és ne kelljen segélyekből élniük.

Miért pont a városok? Az ENSZ adatai alapján Földünk városai a bolygó felszínének mindössze 3 százalékát teszik ki /miközben a megtermelt energia 60-80 százalékát felemésztik/, mégis átlagosan évente a teljes szén-dioxid kibocsátás 75 százalékáért felelősek. Az Európai Bizottság döntése alapján 100 uniós város is tagja a missziónak, melynek keretében a célul tűzték ki, hogy 2030-ra nettó zéró karbonkibocsátásúvá válik a működésük, azaz nem keletkezik több károsanyag, mint amennyit a városi zöldfelületek el tudnak nyelni.

A digitális évtized helyzetéről szóló első jelentés számba veszi, hogy mennyit haladt előre az EU a 2030-ig tartó digitális évtizedre vonatkozó szakpolitikai program teljesítésében. A jelentés kiemeli, hogy fel kell gyorsítani és el kell mélyíteni a kollektív erőfeszítéseket, többek között szakpolitikai intézkedések, valamint a digitális technológiákba, készségekbe és infrastruktúrákba történő beruházások révén. Ennek alapján a konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a nemzeti stratégiai ütemterveik elfogadása előtt és azok jövőbeli kiigazításai tekintetében.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara (PE-GTK) és a Budapesti Corvinus Egyetem tisztelettel meghívja az érdeklődőket a „European Conference on Innovation Management (ECIM) 2023” c. nemzetközi konferenciára, mely 2023. november 23-24. között kerül megrendezésre Veszprémben. A konferencia mottója: „Cultural innovation – Culture of innovation”, célja olyan megoldások, lehetőségek és legjobb gyakorlatok feltárása, amelyek összefonják a kultúrát, a gazdaságot, a közösséget és az innovációt.
Regisztráció és további információ a konferencia honlapján érhető el: https://ecim2023.com/

A részletekről Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője beszélt a StatPercek e heti adásában. A végleges adatokat tartalmazó kiadvány letölthető a KSH honlapjáról: https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/vegleges-adatok/kiadvany/

Sikeresen zárult a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult projekt, amelynek eredményeként egyre több helyszínen elérhetőek a mesterséges intelligencia alapú önkiszolgáló ügyintézési pontok. A mini ügyfélszolgálatoknak is tekinthető MIA Pontokon (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) elhelyezett érintőképernyős eszközökön önállóan, sorban állás nélkül intézhetjük ügyeinket.

A szlovák–magyar Interreg projekt keretein belül 2018–2020-ban végzett kutatás eredményeinek felhasználásával készült tanulmány hazánk egyik hátrányos helyzetű térségében, Nógrád megyében, illetve a térséggel határos szlovák területeken mutatja be, hogy milyen szerepet játszanak az információs-kommunikációs technológiák, mennyire van jelen a települések életében, fejlődésében ÚJ a digitalizáció, a smart megoldások hogyan járulnak hozzá a települések élhetőségének megteremtéséhez.