A szegénységgel kapcsolatos hazai kihívások számos települést érintenek. Miskolc vezetése 2021-ben a várost érintő problémák valódi mélységével való szembenézést választva a helyiekkel közösen kezdeményezte a problémák beazonosítását a korszerű és hatékony válaszok megtalálása érdekében. A “Miskolc a MI helyünk” gondolatára épülő társadalmi innovációs tervükre az EU Közép-Európában egyetlenként adott támogatást. A különleges településfejlesztési törekvésről Varga Andreát, Miskolc humán szolgáltatásokért felelős alpolgármesterét kérdeztük.

2023. december 6-án tartottuk a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) keretein belül a Helyi fejlesztések, jó kormányzás tematikus fórum következő ülését. Ezen alkalommal a helyi közösségek fejlesztésének aktuális kérdéseit feszegettük. Más fórum alkalmainkhoz képest annyi különbséggel, hogy most kutatási oldalról vizsgáltuk meg ezt a témakört. A válaszok kiderítéséhez két előadót is meghívtunk, akik más-más kutatási területen dolgoznak, de mindkettőnél a középpontban a közösségek és az ember áll.

A transzeurópai közlekedési hálózat egyes magyarországi szakaszainak fejlesztése, továbbá az elektromos autóbuszos, valamint a városi és a városkörnyéki kötött pályás közlekedés kaphat lendületet az európai uniós támogatások felhasználásával. Több, az energetikához is kapcsolódó, de a fenntartható zöldközlekedés irányába mutató beruházáshoz is nyerhető támogatás a Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervéhez kapcsolódó pályázati rendszerben.

Idén is folytatódik a Magyar Falu Program, mert a nemzeti kormány számára a vidék érték, a vidéki emberek pedig partnerek – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Továbbá azt is hozzátette, hogy a programnak köszönhetően növekszik a magyar falvak népessége, minden ötezer fő alatti település előbbre tudott lépni a program révén, a kistelepülésekre juttatott kormányzati támogatás mértéke pedig meghaladta az ezermilliárd forintot.

A szél- és a napenergia Európában és világszerte is a jövőbeni energiaigényünk kielégítésének kulcsfontosságú megújuló energiaforrásai. Míg a napenergia kis- és nagyméretű alkalmazása is folyamatosan és széles körben növekszik Európában, addig a szélenergia-fejlesztések földrajzilag sokkal heterogénebb képet mutatnak. Különösen Európa délkeleti részén – nevezetesen Bulgáriában, Magyarországon és Romániában – a tényleges fejlesztések messze elmaradtak a korábbi várakozásoktól. A European Climate Foundation által támogatott kutatási projekt célja az volt, hogy rávilágítson a szélenergiában rejlő lehetőségekre Bulgáriában, Romániában és Magyarországon. Az Austrian Institute of Technology GIS-alapú elemzést végzett a magyarországi szélenergia-termelés technikai potenciáljáról, majd a REKK az EPMM modell segítségével becsülte meg a különböző szélenergia-kapacitások gazdasági hatásait.