A Tamást képviselő Bieber Ivóna ügyvédünkkel és az igazságszolgáltatást vizsgáló Farkas Erika jogi előadónkkal beszélgettünk arról, hogyan ér össze a történetben az egyén sorsa a rendszerszintű jogállamisági problémákkal.

Milyen jogsérelem érte Bán Tamást az intézkedés és az eljárás során?

Ivóna: Az alapvető jogsérelem az, hogy őt egyáltalán rendőri intézkedés alá vonták, és ezzel korlátozták a véleménynyilvánítási szabadságát. Jogállamban mindent szabad, amit nem tilos, és alapjogot az Alaptörvény szerint is csak akkor lehet korlátozni, amikor szükséges – és akkor is csak arányos mértékben. Az ítéletet hozó bíróság szerint arányos volt a korlátozás, mert Tamás a Készenléti Rendőrségtől távolabb eső helyszínen felírhatta a véleményét. A mi álláspontunk szerint nem ezt kellett volna vizsgálni, hanem azt, hogy egyáltalán szükséges volt-e bármilyen rendőri beavatkozás. A válasz erre a kérdésre az, hogy nyilvánvalóan nem.

A rendőri intézkedés jogalapjaként személyvédelmi okokra hivatkoztak – miszerint a miniszterelnök biztonsága érdekében kellett elküldeni a kiskorú ügyfelünket a rendezvény kezdete előtt két órával. Sem kordonnal, sem más eszközzel nem volt biztosítva a helyszín, sőt a Készenléti Rendőrség még azt sem tudta beazonosítani, ki volt az a két rendőr, akik félbeszakították Tamás véleménynyilvánítását. Ha még csak kamerákkal sem figyelték a területet, nehéz elhinni, hogy bármifajta veszélytől tartottak. Azt is tudjuk Tamás elmondásából, hogy a két rendőr azzal lépett oda hozzá, hogy “ide ne írjon, nehogy meglássák a nagy emberek”. Úgy tűnik, a hatalom szerint nagyon veszélyes eszköz a fehér kréta a sötét aszfalton.

Hogyan vezethető vissza a bírósági eljárás során Tamást ért jogsérelem arra is, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége sérült?

Erika: Szembetűnő, hogy a Kúria végzése egy szóval sem említi a véleménynyilvánítási jogot egy olyan ügyben, amelyben a miniszterelnök védelmében eszközölt rendőri intézkedés a miniszterelnökkel és a kormány politikájával szembeni kritikus véleménynyilvánítást lehetetlenítette el.

A végzés szerint az ügyben eljáró tanács egyik tagja Hajas Barnabás volt, akinek a bírói kinevezése nem felelt meg a törvényes feltételeknek. Ez a Kúria döntését egy másik dimenzióban is alapjogsértővé teszi. Rámutat arra is, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó lépések gyengíthetik a bírói kontrollt a politikailag érzékeny ügyekben. Bán Tamásnak nem csak a véleménynyilvánítási joga sérült, hanem a törvényes bíróhoz fűződő joga is. Emiatt kértük az Alkotmánybíróságot, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülése szempontjából vizsgálja meg azt az eljárást, amely során Hajas Barnabás bírói kinevezést nyert.

Hajas Barnabás kinevezése azért is kirívó, mert néhány hónappal a kúriai bírói kinevezését közvetlenül megelőzően még államtitkárként szolgált, vagyis a kormány képviselőjeként magas rangú politikai pozíciót töltött be. Az iskolában valamennyien megtanuljuk, hogy a bírói hatalmat határozottan el kell választani a végrehajtó hatalomtól annak érdekében, hogy a bírák képesek legyenek semlegesen ellenőrizni a kormányt és számonkérni rajta a törvények betartását és az alapvető jogok érvényesülését.

Hajas Barnabás bírói kinevezése több okból is jogsértő volt, ez az Országos Bírói Tanács véleménye, majd a Magyar Helsinki Bizottság adatigénylése nyomán 2022-ben nyilvánosságra is került. Ahogyan azt beadványunkban részletesen bemutatjuk, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, a pályáztatás során minden lehetséges módon Hajas Barnabásnak kedvezett. Menet közben új pályázati feltételt is beépített, ami döntő volt a pályázat kimenetele szempontjából, de nem volt előzetesen megismerhető a pályázók számára és nem biztosított egyenlő feltételeket a számukra. Egyértelműen bizonyítható, hogy az a pályázati eljárás, amelynek során Hajast kinevezték, nem felelt meg még a hatályos magyar jogszabályoknak sem.

Azt is érdemes megfigyelni, hogy Hajas Barnabás milyen ügyeket tárgyal a Kúrián: minősített adatokkal kapcsolatos ügyeket, választási, népszavazási, gyülekezési ügyeket, vagy a mostani véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos ügyet. Az ügyelosztási rend alapján jórészt politikailag érzékeny ügyek kerülnek Hajas asztalára.

Ivóna: Az is beszédes, hogy a felülvizsgálati kérelmünk már a Kúria a befogadási eljárása során fennakadt, vagyis érdemben nem is vizsgálták a beadványunkat. Így a Kúriának nem kellett állást foglalnia arról, hogy a rendőrség intézkedése jogszerű volt-e, megsértették-e Tamás véleménynyilvánításhoz való jogát, csak azt állapították meg az ilyenkor szokásos pár mondatban, hogy az ügy nem vetett fel semmilyen fontos jogkérdést, nem érinti az állampolgárok széles körét, így érdemben nem szükséges vizsgálni. 

Mire számítotok az ügyben?

Ivóna: Azt kérjük az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a Kúria végzését és az törvényszéki ítéletet is. 

Erika: Azt gondolom, hogy a Helsinki Bizottság ügyfele nagyon bátor, hogy nyilvánosan felteszi ezt a különösen kényes kérdést az Alkotmánybíróságnak, ami a magyar közvéleményt már évek óta foglalkoztatja: hogy valóban ítélkezhet-e bíróként az, akit egy ilyen eljárás során neveztek ki. Bízom benne, hogy az Alkotmánybíróság is képes lesz bátran, hatalmi elvárásoktól függetlenül megvizsgálni ezt a helyzetet. Ha ez nem sikerül, kénytelenek leszünk ezt Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán megvizsgáltatni, ahol az emberi jogokat előtérbe helyező nemzetközi sztenderdek mérlegén fog ez eldőlni.

Minden felajánlott adóforint hozzájárul, hogy ügyfeleink megkapják a jogi segítséget, amire szükségük van. Ajánld fel adód 1%-át a Magyar Helsinki Bizottságnak!