|
Kedves Barátaim,
Tudtad, hogy van egy ősi zsidó legenda, miszerint 36 igaz (lámed-váv cádik) ember miatt tud fennmaradni a világ?
Ezen emberek jóságukkal, tisztaságukkal, magyarán az életükkel ellensúlyozniuk kell mindenki más rosszaságát és vétkeit.
Nem tudjuk, hogy egy párizsi koldus-e vagy Jeruzsálem főrabbija, ám azt tudjuk, hogy ők közöttünk élnek.
És ők sem tudják, kik is ők valójában, hanem csak önmagukat adják, és működnek közre a köztünk és az Örökkévaló között fennálló kapcsolat fenntartásában.
Sőt az is lehet, hogy Te vagy és lehet, hogy én.
És akkor most beszéljünk magunkról!
Emberek vagyunk.
Ez azt jelenti felelősség nyomja vállunkat, amelyről sohasem szabad megfelejtkezniük.
Felelősség és kötelesség.
Te fejben tudod tartani a feladataidat?
Mindig?
Milyen segítséget veszel hozzá igénybe? A Tórában olvassuk, hogy a főpapot, a köntöse szélén lévő aranycsengettyűk hangja emlékeztette, valójában ki is ő és milyen felelőssége van. Isten pontosan tudta, az angyal, az angyal és az ember, az ember…
Amikor éppen sétálok, vagy csöndben ülök, esetleg vezetek, akkor fel szoktam magamnak tenni a kérdést, megfelelően érzem-e át a felelősségemet a feladataimért?
Amikor rabbi lettem és nem sebész, akkor részben arra tettem fel az életem, hogy egy nagyon egyszerű dolgot kell megtanítanom: Vajon, tudod-e, hogy a zsidóságodban mi a dolgod?
Megcsörren-e a csengő a köntösöd szélein?
Naponta? Hetente? Havonta?
Szoktam azon gondolkodni, kinek is tartozom mindezzel?
A zsidós feladataimért?
Mi történne, ha egy napon nem raknék tefilint, vagy ennék egy pickszalámis szendvicset. A világban semmi sem változna. Legfeljebb énbennem.
Ezek pontosan ugyanolyan döntések, minthogy valakit megdicsérünk-e vagy épp ellenkezőleg. A világban nem változik semmi, csak kettőnk között.
Igen, valami megváltozik…
Valaki bízott bennem, és holnap már esetleg nem.
Így lettem felelős a zsidóság megmaradásáért. Nem csak én, hanem mindenki!
Erre az érzésre életünk kicsiny részletei emlékeztetnek minket állandóan, ha hagyjuk, és ha ilyen kicsiny zsidós részletekkel töltjük meg az éltünket térben és időben.
Betűk, színek, ízek, döntések, megszentelt pillanatok.
Olyan kicsi részletekkel akár, mint egy köntös alsó szegélyének kicsiny díszítése.
Ügyeljünk a részletekre!
Gondoltad volna, hogy ez is zsidós dolog?
Sábát Sálom!
|
