szia kedves olvasó!

hogy vagy, remélem jól!

az eheti témánk a mesterséges intelligencia berobbanásának hatása az életünkre.

a ChatGPT és általában a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése rengeteg változást hoz a munkaerőpiacon. az MI képes számos feladatot elvégezni, amelyek eddig az emberi munkaerőt igényelték. például, az automatizálás és a robotizálás által az MI kiválthatja a gyártósorokon dolgozókat, a vezető nélküli járművek pedig a szállítmányozási szektorban okozhatnak munkahelyek csökkenését.

az MI képes nagy mennyiségű adat feldolgozására és elemzésére is, így például a bankokban az emberek helyett is meg tudják állapítani, hogy milyen hitelképességgel rendelkezik valaki. az ügyfélszolgálatoknál pedig az MI chatbotok képesek helyettesíteni az emberi operátorokat, így akár százalékos megtakarítást is jelenthetnek a vállalatoknak.

ugyanakkor, az MI nem csak munkahelyeket fog eltüntetni, hanem új munkaköröket is létrehozhat. az MI fejlesztése és karbantartása például magas szintű szakértelmet igényel, amely munkahelyeket teremthet a technológiai szektorban.

összességében az MI fejlődése megváltoztatja a munkaerőpiacot, de az embereknek is lehetőséget ad arra, hogy átképzéssel új, innovatív munkaköröket találjanak maguknak. az MI képes számos feladatot elvégezni az emberi munkaerőt helyettesítve, de fontos, hogy az emberek továbbra is fejlesszék saját szakértelmüket és készségeiket az új technológiák és az MI alkalmazása terén.

tudod, honnan tudom ezt? megkérdeztem az illetékestől. utasítottam a chatGPT-t, hogy “írjon egy 500 karakteres szöveget arról, hogy a chatGPT milyen munkahelyeket fog elvenni az emberektől és hogy mire képes a mesterséges intelligencia”. tehát a fenti négy bekezdést nem is én írtam, hanem a gép. durva, nem? 

az utóbbi hetekben egyre többet használom a chatbotot, főleg az új honlapomhoz kérek tőle segítséget a fordításban. eléggé jól megy neki magyarról angolra. csekkoltattam egy hosszabb írásom fordítását az angol barátommal és alig kellett belejavítania.

érdekes magamon tapasztalni, hogy kezdek bizonyos feladatokban ellustulni. figyelem, ahogyan gépesítjük a szellemi munkát ezeknek az új algoritmusoknak köszönhetően.  

lehet, hogy egy évtized múlva az agyunkat is majd mesterségesen kell stimulálni, mint a testünket a konditeremben, hogy ne tunyuljunk teljesen el. ezt a lehetséges jövőt gondoltam végig az eheti podcast epizódban.

podcast

hallottál már vicces (vagy annak szánt) HAC adást? tán még nem is volt ilyen. na de ezen a héten!

hallgasd meg, hogyan képzelem az egyik lehetséges forgatókönyvet a munka jövője kapcsán!

a pszichológia egyszerűen legfrissebb long format epizódjában a mindfulnesst jártuk körül olyan alapossággal, mint amilyet még nem nagyon hallottam podcastben. ha érdekel a téma, akkor jó szívvel ajánlom:

amennyiben tetszik a műsor, iratkozz fel rá a kedvenc podcast lejátszódon, nehogy lemaradj a következő részekről!

doku

régóta rajongok Banksy-ért, akit az egyik legnagyobb kortárs művésznek tartok. valahogy elkerülte a figyelmem, hogy az hbo-n fent van egy 2020-as dokumentumfilm, ami nem csak a mester munkásságát mutatja be, hanem gyönyörűen levezeti azt is, hogyan sajátítják ki a gazdagok, a kiváltságosok a művészetet maguknak.

nagyon érdekes gondolatok vannak benne arról, hogy mi is a művészet célja. én maradok tisztelettel street és pop art rajongó, aki ritkán érzi jól magát klasszikus múzeumokban.

ennyi volt mára a hírlevél, jó tavaszt kívánok mindenkinek.

a jövő héten egy erős podcast epizóddal jelentkezem, amelyben Illés Adorján elmeséli, hogyan bringázta körbe a földet négy év alatt miután felállt a jól fizető állásából.

üdv

andrás

ui: nyugi, a jövőben is én fogom írni a hírleveleimet sajátkezűleg ;)