View this email in your browser

G7 Reggel

2023. március 14. | Gazdasági sztorik öt percben

Lecsúszó egyetemi fizetések és a közel-keleti hidegháború vége, a 2008 óta eltelt időszak legnagyobb bankcsődje, 5 millió iraki fa, és a közúti balesetek magyarországi trendjei. Itt Stubnya Bence és Szabó Milán, jó olvasást!

Illetve még annyi, hogy március 15-e miatt a héten csütörtökön nem lesz hírlevél, legközelebb szombaton találkozunk.

1. Egyetemi oktatók a bérlétrán

Az alapítványi fenntartásban működő egyetemeken végbement bérfejlesztés csupán kis mértékben lassította az egyetemi oktatók lecsúszását a bérlétrán.

• Az állami fenntartásban maradt és az alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemek között mára jelentős bérkülönbség alakult ki utóbbiak javára.

• Viszont ez nem jelenti azt, hogy az alapítványi egyetemeken rendben lennének a bérek.

Számokban: amíg 2008 és 2014 között az adjunktusi alapbér az átlagkeresettel egyezett meg, vagy legalább a közelében volt, addig mostanra annak mintegy 60 százalékára esett vissza.

• A tanársegédi alapjuttatás 2008-ban az átlagbér bő 90 százaléka volt, mostanra mintegy csak fele.

Miért fontos ez? Az állami fenntartásban működő ELTE és a már alapítványi formában működő Pécsi Tudományegyetem oktatói is felszólaltak az utóbbi hetekben a nemzetközi viszonylatban is igen alacsony egyetemi alapbérek miatt.

Igen, de: nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között az alapbérek tekintetében.

• A 451 ezer forintos átlagbért a PTE-n csak az Orvostudományi, Műszaki és Informatikai Karának tanársegédeinek, valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának tanársegédeinek bérei haladják meg.

A bölcsész, művészeti, és pedagógai képzéseken tűnnek a legalacsonyabbnak a fizetések. Az egyetemek közti különbségeket mutatja, hogy az adjunktusoknál az átlagot 445 ezer és 700 ezer forint közötti bérek teszik ki.

Tovább a G7 teljes cikkéhez

2. A közel-keleti hidegháború vége

Irán és Szaúd-Arábia pénteken váratlanul bejelentette, hogy hét év ellenségeskedés után helyreállítja a diplomáciai kapcsolatait. Ez alapjaiban forgatja fel a közel-keleti erőviszonyokat.

• A felek között a volt kínai külügyminiszter, Vang Ji közvetített, és a megegyezést is Pekingben jelentették be.

Miért fontos ez? Hatalmas diplomáciai siker ez Kína számára, ami eddig ennyire közvetlen szerepet nem vállalt a térség konfliktusaiban. A kínai szerepvállalás egyben az Egyesült Államok közel-keleti befolyásának csökkenését is jelenti.

Előzmények: Bár Szaúd-Arábia csak 2016-ban szakította meg a kapcsolatait Iránnal, miután iráni tüntetők megrohamozták a teheráni szaúdi nagykövetséget, a két ország viszonya már ezt megelőzően is, évtizedek óta konfliktusos volt.

• Számos közel-keleti konfliktusba avatkoztak be a 2010-es években az egymással harcban álló feleket támogatva, egymással közvetett konfliktusba kerülve Libanonban, Jemenben, Irakban és Szíriában is.

A szaúdiak Iránt vádolták meg 2019-ben az olajipari létesítményeik elleni rakétatámadásokért, az Iránnal szövetséges hútik pedig szintén hajtottak végre határokon átnyúló drón- és rakétatámadásokat Szaúd-Arábiában.

Szaúd-Arábia szempontjából a legfontosabb következmény a jemeni konfliktus további enyhülése, és az USA-val szembeni mozgásterük bővülése lehet, de a megegyezés arra is lehetőséget ad, hogy a gazdaságukra fókuszáljanak.

• Irán szempontjából a legfontosabb cél a diplomáciai elszigetelődésből kitörni, ami tavaly ősszel a tüntetések leverése után még a korábbi szinthez képest is fokozódott.

Az USA mellett a másik nagy vesztes Izrael, aminek az egyik fő külpolitikai célja a régióban Irán elszigetelése.

Mi várható? Két hónapon belül újranyitják a nagykövetségeiket egymás területén, és tervben van egy külügyminiszteri találkozó a megegyezés további részleteinek kidolgozása céljából.

3. A legnagyobb bankcsőd 2008 óta és 5 millió fa

• A közel-keleti és más fejlődő országokra támaszkodva kellene egy új nemzetközi gazdasági blokkot kialakítania Kínának az Egyesült Államokkal szemben kínai akadémikusok és geopolitikai influenszerek szerint (G7)

• Mesterséges intelligencián alapuló matematikust szeretne létrehozni Szegedy Krisztián, a Google kutatója, az egyik legidézettebb magyar tudós, aki szerint a tanuló algoritmusok nem ébredhetnek öntudatra (Válasz Online)

• A debreceni kínai akkumulátorgyár környezethasználati engedélye zavaros információkat tartalmaz az üzem vízfogyasztásáról (G7)

• 5 millió fát ültetnének Irakban, hogy enyítsék a klímaváltozás következményeit, például az aszályt, a hőséget és homokviharokat (Yahoo)

• Az amerikai tech szektor képmutatásának, a jegybanki szigorításnak és a szabályozás lazításának következménye a legnagyobb amerikai bankcsőd 2008 óta (Adam Tooze / Substack)

4. EU-s mezőnyben közepesen veszélyes magyar utak

A közutak biztonsága Magyarországon hosszabb időtávon mind a halálozások, mind a sérülések száma alapján javult.

• Egymillió lakosra vetítve 1990-hez képest 2020-ra a közlekedési balesetekhez köthető halálozások száma 80, a sérülések száma pedig 50 százalékkal esett vissza Magyarországon.

• A magyar utak veszélyessége az EU-s középmezőnyben van. A halálozások száma alapján az EU-n belül vezetni Svédországban és Máltán a legbiztonságosabb, a legveszélyesebb pedig Romániában és Lettországban.

5. A szeretet felülkerekedése

Zoltán hazafelé tartott délelőtti sétájából az édesanyjának szedett – és a képen látható virágcsokorral – a balatoni Révfülöpön.

• Amikor elmegy valahova, mindig szed egy kis csokrot a vele élő édesanyjának. “Ezt a példát édesapámtól láttam, aki már meghalt” – mondta Zoltán, aki nem nősült meg.

92 éves édesanyjával a szomszédos Kővágóörsön laknak, de mivel a rossz szigetelésű ház miatt sok lenne a gázszámla, a Révfülöpön élő öccséékhez költöztek a mostani télre.

• “A szeretet felülkerekedett a különböző szokásokon” – jellemezte az együttélést.

Mivel foglalkozik? Nyugdíjas, korábban matek-földrajz szakos gimnáziumi tanár volt Keszthelyen, ahol a mai napig van egy lakása.

• Napközben sokat foglalkozik édesanyjával, és amikor ő 8 körül lefekszik, Zoltánnak akkor van ideje írni és olvasni.

• Eddig négy könyve jelent meg, és hamarosan jön az ötödik. “Ezek bölcseleti könyvek arról, hogy hogyan kellene élni ebben a világban” – mondta.

6. Feltölt és kreatívvá tesz

Debreczeni Anna

Mit ajánl? A swing táncot.

Miért? A tánc kikapcsol, feltölt, és kreatívvá tesz. Az itthon talán annyira nem ismert swing a múlt század 20-as, 30-as, 40-as éveinek jazz zenére járt "néptánca" Amerikában, amit a 80-es években újra felfedeztek és megint egyre többen táncolják világszerte. Budapesten is rendszeres bulikat, fesztiválokat szerveznek, tanulni is sok helyen lehet. Ahogy minden táncnál, itt is vannak alaplépések, de szinte semmi se kötelező, ahogy az ezen a videón is látszik.

7. Balesetek mindig előfordulhatnak

Mikor jelent meg? A Népszabadság 1974. május 28-i számában. A képen baleset az M7-esen 1974-ben (Fortepan / Urbán Tamás)

Mi jelent meg? “Bármennyire korszerű is egy út, bármilyen gyártmányú gépkocsik közlekednek is rajta, balesetek, járműhibák mindig előfordulhatnak. Az autópályák elkerülik a lakott helyeket, tehát ilyen esetekben a segítségkérés igen nehéz. Hosszú idő eltelhet, amíg mentőt tudnak értesíteni, és az időveszteség, a későn érkező orvosi segítség a balesetet szenvedett életébe kerülhet. Műszaki mentőalakulatokra is szükség van, hogy a sérült kocsikat eltávolítsák az útról, szabaddá tegyék a pályát. (Ez nem éppen egyszerű feladat, főleg ha valahol 40-50 autó szalad egymásba egy-egy ködös napon.)

Az ilyen munkák ellátására szerte a világon az utat ‘üzemeltető’ szervezeteket hoznak létre. Hazánkban, is működik már az autópályát karbantartó útügyi szervezet, amely rendszeresen takarítja az útfelületet, tisztán tartja a jelzőtáblákat, a terelőpalánkokat. A segélyhívó rendszer életbe léptetésével e szervezet feladatai is bővülnek. Hazánkban a Philips-cégtől vásárolt berendezéseket szerelik fel az M7-esen. Az autópálya mentén minden két kilométerre mindkét oldalon élénksárga segélyhívó oszlopokat állítanak fel.”

(Arcanum Adatbázis)