| | | 2023. március 7. | Gazdasági sztorik öt percben | Elképzelhetetlennek tűnt, de úgy tűnik, sikerült lejönnie Európának az orosz gázról; 1,6 millióval csökkent a Kárpát-medencei magyarság létszáma a rendszerváltás óta; 40 fölötti szabadnapok a fejlődő világban és egy kecskeméti könyvelő. Itt Fabók Bálint, jó olvasást! | | | 1. Az orosz függőség levetkőzése | | A piacon elképzelhetetlennek tartották a háború előtt, mégis úgy tűnik, hogy Európának nagyrészt sikerült kiváltania az orosz gázt, amely a teljes fogyasztás negyven százalékát fedezte. Előzmények: az oroszok már 2021 őszén elkezdték csavargatni a gázcsapokat, de az invázió megindulását követően hetekig nagyobb mennyiség érkezett, mint az azt megelőző időszakban. Számokban: a háború előtt heti 2,9 milliárd köbméternyi földgázt szállított a Gazprom Európába, mostanra ez a hatodára, 500 millió köbméter környékére csökkent. Miért sikerülhetett? Egyrészt éves szinten 12 százalékkal csökkent a gázfogyasztás, másrészt jelentősen nőtt a tengeren érkező cseppfolyósított gáz (LNG) mennyisége. Tovább a G7 teljes cikkéhez | | | | | | | 11,5 millió alá csökkent a Kárpát-medence magyar lakossága – írja a Válasz Online a magyar és a szomszédos országok összesített népszámlálási adatai alapján. Számokban: harminc év alatt 13 százalékkal, 1,6 millióval csökkent a Kárpát-medencei magyarok száma. A határon túli magyarok száma harmadával, 900 ezerrel csökkent 1991 óta. Trendforduló: a magyarországi lakosságcsökkenést évtizedeken keresztül elfedte a határon túli magyarok beáramlása. Ennek most jórészt vége szakadt, mivel az erdélyiek, kárpátaljaiak fő célországa már nem Magyarország. Tágabb kontextus: mivel a környező országokban jellemzően hasonló mértékben csökken a lakosság, a magyarok aránya nem csökkent jelentősen. A románok létszáma például 20 millió alá került, így a magyarság hatszázalékos aránya a kétszázezres fogyatkozás ellenére is megmaradt. Szerbiában ugyanakkor kétszázezer alá esett a vajdasági magyarok száma, tíz év alatt 60-70 ezerrel csökkent a számuk.
| | | 3. Ufók és elsivatagosodás | | | | 4. Iránban 2,5 hónap szabadság | | Franciaország és Málta után Magyarországon jár a legtöbb szabadnap a munkavállalóknak az uniós országok közül. Évente közel két héttel többet tölthet szabadságon egy átlagos magyar, mint egy átlagos belga. Egy átlagos amerikainál pedig kétszer annyit lehetünk szabadságon. Világszinten Iránban jár a legtöbb szabadnap (átlagosan 53), őt San Marino (46), Jemen (45), Andorra (44), Bhután (44), Bahrain (44), Togo (43), Niger (43) és Madagaszkár (43) követi.
| | | | | | Kecskemét főterét átszelve a piacra tartott egy vasárnap reggel Ildikó. Negyven éve él itt, és azért szeret itt lakni, mert sok helyen járt az országban, de “ilyen szépen felépített, gondozott” városközpont szerinte nincs máshol. Mivel foglalkozik? Könyvelő egy állami cégnél. Tavaly nyár óta kétszer kapott nagyobb fizetésemelést, mégis úgy érzi, hogy rosszabbul él. Korábban még akár havi 100 ezer forintot is félre tudott tenni, most már az is nagyobb csoda, ha 20-30 ezret tud spórolni, de már ahhoz is “biztos, hogy le kellett mondani valamiről”.
Mit csinál szabadidejében? Egyedül neveli lányát, ha mégis van ideje, olvas és filmet néz. Lányával havi egyszer Budapestre utaznak színházba. Szereti a természetjárást, de szerinte a szervezett utak ára is annyira felment, hogy “ránézek, és úgy vagyok vele, hogy inkább engedjük el, maradok otthon olvasni”.
| | | 6. Aranystandard körüli viták | | Jandó Zoltán Mit ajánl? Az alábbi mémet az Oz, a nagy varázsló-ról. | | Miért? A fenti mém azért kifejezetten érdekes, mert részben valószínűleg igaz (“Nincs ész, nincs bátorság, nincs szív…tehát politikusok vagytok, ugye?” – kérdi Dorothy). És itt most nem feltétlenül a képregény konkrét jelentésére gondolunk – azt mindenki döntse el maga, hogy agyatlan, szívtelen, gyáva alakok-e a politikusok –, hanem a regény eredetére. Egyes megközelítések szerint ugyanis L. Frank Baum regénye a 19. század végi Egyesült Államok gazdaságának és társadalmának allegóriája. Egészen pontosan a pénz értéknek aranyhoz történő kötése, azaz az aranystandard körüli viták bemutatása. Ebben a megközelítésben pedig a három megidézett szereplőből az egyiket, a Gyáva Oroszlánt tényleg egy politikusról, William Jennings Bryanről mintázhatta a szerző (bár van olyan megközelítés is, miszerint Bryan maga Oz). | | 7. 40 éve még közel kétszer ennyi magyar élt Kolozsváron | | Mikor jelent meg? Az Élet és Tudomány 1989. március 24-i számában Kocsis Károly geográfus foglalta össze a Kárpát-medence magyar demográfiai adatait. Mi jelent meg? “A Kárpát-medence országainak legutóbbi, 1980 tájáról való népszámlálásai szerint e régiónak 13,4 millió magyar lakosa van, s ebből 2,0 millió él a Magyar Népköztársaság határain kívül. Becsléseink szerint azonban a magyarnak tekinthetők száma ez utóbbi területen legalább 3,3 millió, s ez 24,3 százalékot jelent a medence összmagyarságán belül.” (Arcanum Adatbázis) | | | | | | |
|
|
|
|
|