|  | | 2023. március 30. | Gazdasági sztorik öt percben | A mai részben írunk aldis fizetésekről, a globalizáció új szakaszáról, a ChatGPT mögött álló fiatal albán nőről és napi 3 órát tévéző magyar ovisokról.
Emellett aki támogat minket anyagilag, van hozzá kedve és még nem tette meg, kérjük töltse ki Nagy Martin, az ELTE média szakos hallgatójának kérdőívét, aki a közösségi finanszírozást kutatja magyar szerkesztőségeknél.
Itt Fabók Bálint, jó olvasást! | |  | |  | Az Aldinál dolgozók nagy többsége az elmúlt bő egy évben nagyobb emelést kapott a tavalyi 14,5 százalékos inflációnál, a növekedés több pozícióban a 25 százalék körüli szintet is felülmúlta.
Miért fontos ez? Az Aldi fizetései az utóbbi években önmagukon túlmutató jelentőségre tettek szert a magyar nyilvánosságban, például a tanárok bérével való összehasonlítással, tavaly pedig Nagy Márton bírálta a lánc évközi béremelését. Ez azért alakulhatott így, mert a vállalat szakított a fizetéseket Magyarországon övező titkolózással. Erre persze jó oka van, hiszen az ezzel kapcsolatos hírek rendre végigszaladnak a sajtón, ingyen reklámot biztosítva.
Számokban: tavaly év elején egységesen 8 százalékkal emelték a béreket, évközben pozíciótól függően 8-19 százalékkal, idén januárban pedig az értékesítési, logisztikai és irodai munkakörökben egységesen 10 százalékkal.
Igen, de: a regionális értékesítési vezetőknek viszont most is lényegében ugyanazt a csomagot kínálják, mint másfél éve, amikor bruttó 1,2 milliós fizetéssel és egy 3-as BMW-vel csábították a jelentkezőket. Ez nettó 798 ezer forint, ám míg másfél éve ez az országos nettó medián bér 3,5-szerese volt, ma a 2,7-szerese. Bár a kezdőbér nem változott, az Aldinál eltöltött évek számával magasabb bérsávba kerülnek a dolgozók, és akár közel 1,7 millió forintot is kereshetnek.
Mi ennek az oka? Ennél a pozíciónál élesen elválik a hierarchia szintje az Aldin belül. Míg a területi értékesítő alatt alkalmazotti hozzáállást vár el a cég, az 5-6 üzletet felügyelő területi vezetőtől lényegében már tulajdonosi szemléletet. Tovább a G7 teljes cikkéhez |  | | |  | 2. A globalizáció új szakasza |  | A járvány alatti ellátásproblémák nagyrészt megoldódtak, a jelenség árnyékában azonban alapvetőn alakul át a globális gazdaság – ezt járja körbe egy konkrét példán keresztül a New York Times kiváló podcast-epizódja.
Előzmények: az elmúlt évtizedekben Kína állt a globalizáció központjában. Az olcsó és hatalmas munkaerőre alapozva áramlottak a multik Kínába, ahonnan az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően bármit meg lehetett venni. Mi változott? A termelés elkezdett átkerülni az USA-hoz és az EU-hoz közelebbi és olcsó munkaerővel rendelkező régiókhoz, mint Mexikó vagy Egyiptom. Alulnézet: a 250 ezres texasi Laredo határátkelőjének áruforgalma már nagyobb, mint a Los Angeles-i kikötőké, miközben a határ túloldalán gigantikus ipari park épül (a képen) az amerikai piac kiszolgálására (videó a parkról).
Felülnézet: míg korábban a nagyobb cégek, például a Walmart, szinte csak olyannal tárgyaltak, aki Kínában gyártatott, most már kizáró ok, hogy egy beszállító Kínában állítson elő mindent. Igen, de: a folyamat azért is tart előrébb Mexikóban, mert valójában már a Trump alatt bevezetett vámokhoz elkezdtek alkalmazkodni kínai cégek. A vámok megkerüléséért az egyik Mexikóban terjeszkedő cég előbb Thaiföldön, majd Ukrajnában vett egy gyárat, végül a járvány alatt döntöttek úgy, hogy még közelebb jönnek az USA-hoz.
Következmény: a Mexikóban készített termékeket “Made in Mexico” címkével vámmentesen árulhatják Észak-Amerikában. A globális kereskedelem tehát látszólag regionalizálódik, valójában egy komplexebb folyamatról van. | |  | 3. Albán nő a ChatGPT mögött | Az egyik leggazdagabb debreceni, az édességgyáros Felföldi József milliós nézettségű vicces videókat és zeneszámokat készít, repedő falú vármegyékről versel és politikai szerepvállaláson töri a fejét (G7)
Egy 35 éves albán származású nő, Mira Murati a legfontosabb szereplő a forradalmi újításnak tűnő ChatGPT kifejlesztésében, akit egy évvel érkezése után neveztek ki az OpenAI technológiai igazgatójává (Portfolio)
Elmélyült az Oroszország és Irán közötti katonai együttműködés az elmúlt hónapokban: drónokkal, vadászgépekkel és kiberfegyverekkel segítik egymást, a sor vadászgépekkel és helikopterekkel bővülhet (G7)
Dél-Koreában a legalacsonyabb, 0,78 a termékeménységi ráta a világon (Szöulban 0,59), hiába önti a pénzt az állam a trend megfordítására. Hogyan eredményezte az átalakuló társadalom a zuhanó gyerekszámot? (Atlantic)
Ötperces videó Partha Dasguptáról, mint a legfontosabb emberről, akit alig ismernek. A Cambridge-i közgazdász főművében újszerűen ír a gazdasági növekedés árnyoldalairól és egy egyszerű megoldásról (New York Times)
| |  | |  | Magyarországon a 4-7 éves gyerekek átlagosan napi 3 órát tévéznek. Hét éve ez 45 perccel több volt, az NMHH szerint a csökkenés oka az okostévé és a tévéhez csatlakoztatható digitális eszközök megjelenése lehet. Este 10 órakor lényegében minden negyedik 4-7 éves gyerek tévét néz, és még 11-kor sem elhanyagolható a jelenlétük. A 8-12 évesek 30 százaléka tévézik jellemzően este 10-kor. A felnőttek napi 5:15 órát tévéznek átlagosan, az elmúlt tíz évben csak egyszer mértek ennél többet (2014-ben 1 perccel).
| | |  | 5. Kosarazó projekt koordinátor |  | Peter a Duna-parton kosarazott, mikor szóba elegyedtünk. A kínai férfi másfél éve dolgozik Budapesten egy kínai logisztikai cégnél. Korábban diplomáját is Magyarországon szerezte a Budapest Business School-nál. Szeret Budapesten élni, mert nagyon szép város. Egyik kedvenc helye a Stifler bár, ahova rendszeresen jár barátaival. Egyetem alatt is sokat látogatta egy nemzetközi társasággal, ugyanis a Közel-Keletről és Afrikából is sok diák jár a képzésre. Egy-két évet tervez még Magyarországon dolgozni, utána Kanadába szeretne költözni, például Torontóba, ugyanis kifejezetten érdekli az észak-amerikai kultúra. A kosárlabda iránti szenvedélye is többek között innen ered.
Ha sok pénze lenne, ingatlanba fektetné, és a téma kapcsán még kiemelte, hogy Budapesten számára az igen magas ingatlanárak az egyetlen negatívum. | |  | |  | Bucsky Péter
Mit ajánl? Szabó Árpád A görög matematika kibontakozása című könyvét.
Miért? A mesterséges intelligencia korában érdekes annak is utánaolvasni, hogy honnan indult a matematika tudománya. Bár már Mezopotámiaban és Egyiptomban is ismertek számos matematikai szabályt, a görögök nemcsak megfigyeltek, hanem egy teljesen új tudományt is létrehoztak. A könyvből nemcsak azt lehet megismerni, hogy kavicsokkal kirakva milyen matematikai szabályokat ismertek fel, hanem azt is, hogy hogyan segítette a matematikai bizonyítások rendszerét a filozófia, és hogyan jutottak el az irracionális számokig. | |  | 7. Televíziót vásárol a pártszervezet |  | Mikor jelent meg? A Kisalföldben, 1959. január 4-én.
Mi jelent meg?
“Televíziót vásárol a pártszervezet!
— Na, János bácsi, eljön délután a televízióavatásra? — kiáltott át az út másik oldalára az ebédre igyekvő párttitkár. Az öreg megállt, kivette szájából a pipát, s összehúzott szemmel közelebb jött.
— Aztán mennyi a beléptidíj? — Olyan nincs, János bácsi, hiszen a miénk a televízió.
— Hát tudom, maguk vették.”
(Arcanum Adatbázis) Fotó: Fortepan / Bauer Sándor | | |  | | | |
|
|
|
|
|
