Copy
A G7 szerkesztősége

G7 Reggel

2023. március 21. | Gazdasági sztorik öt percben

Egyre több magyar az osztrák közoktatásban és egy példátlan állami beavatkozás a bankpiacon, női utcanevek Európában és egy díjnyertes kutya Ferencvárosból. Itt Fabók Bálint, jó olvasást!

1. Magyarok Ausztriában

Tíz év alatt négyszeresére nőtt az osztrák közoktatásban tanuló magyarok száma, így mostanra minden századik magyar gyerek Ausztriában jár iskolába.


Számokban: 2006-ban a magyar gyerekek 0,1 százaléka járt osztrák általános vagy középiskolába. Ez az arány kilencszeresére nőtt 2021-re, amikor 10,6 ezer magyar vett részt az osztrák közoktatásban.


Részletek: a magyarok száma az iskolarendszer minden szintjén gyorsan növekszik, arányuk az általános iskola alsó tagozatában és a politechnikumban a legmagasabb.

  • Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok és a napi közel 60 ezer ingázó közül egyre többen íratják osztrák iskolába gyerekeiket.

Felülnézet: a mért 20 ország és országcsoport közül a magyar gyerekek száma nőtt leginkább az osztrák iskolákban az elmúlt másfél évtizedben. A külföldiek közül német, török és szerb származásúak vannak többen a magyaroknál.

  • Miközben a közoktatásban dinamikusan növekszik a magyarok száma, az egyetemeken csökkenést mutat.

Tovább a G7 teljes cikkéhez

Támogasd a G7 szerkesztőségét!

2. Példátlan bankmentés

A hétvégi svájci bankmentés az egyik legjelentősebb európai banki tranzakció a történelemben, a formája pedig annyira rendhagyó, hogy hosszú távon is hatással lehet a bankszektorra és a svájci gazdaságra.


Előzmények: bár a Credit Suisse mutatói alig voltak rosszabbak az európai átlagnál, a megtépázott renoméja és a Silicon Valley Bank bedőlése miatt zuhanni kezdett az árfolyama, és a gyors jegybanki beavatkozás sem segített.


Mi történt a hétvégén? A Credit Suisse további zuhanásának megakadályozására beavatkozott a svájci kormány és összehozott egy kényszerfelvásárlást: a Credit Suisse-t elsőszámú riválisa vette meg, a UBS.

  • A legnagyobb svájci bank (Európában a 12.) veszi meg tehát a második legnagyobb svájci bankot (Európában a 18.). Tavalyi mérlegfőösszegük alapján a világ 15 legnagyobb bankja közé kerülne a UBS.

Miért fontos ez? A tranzakció precedens nélküli a bankszektorban: a tőzsdei cégek részvényeseinek beleszólása kell, hogy legyen egy ilyen eladásba, Svájc azonban törvényt módosított, hogy egyoldalúan elvegyék a szavazati jogot.


Miért döntöttek így? A rövidtávú stabilitás érdekében. A 2008-as válság tanulságaként olyan gyors állami döntést akartak, amely lehetőleg piaci és minél kevésbé terheli az állami költségvetést.


Következmények: az erőteljes hatósági beavatkozás és a részvényesek megkerülése precedenst teremthet, emellett a svájci pénzügyi világba vetett bizalom hosszútávon is sérülhet a mostani krízis miatt.

  • A két bank egyesülésével a svájci bankszektor koncentráltabb lesz, és a szinergiák miatt a két bank 125 ezres létszáma is csökkenni fog.

3. Vármegyebérlet és napelemes vasút

  • Több mint 1000 milliárd forint támogatást ad a magyar kormány akkumulátorgyárakra néhány év leforgása alatt. Egy új munkahely így 64 millió forintba kerül a magyar állam számára (G7)


  • Interjú Balogh Petyával, az NNG exitált társalapítójával, aki régiós sikert szeretne elérni a részben általa alapított STRT Holding tőkealapból, amellyel tíz éven belül ezer cégbe szeretne befektetni (Forbes)

  • Mit várhatunk az újonnan bevezetett magyar vármegyebérlettől és egyáltalán mennyire történtek előremutató fejlesztések az elmúlt években a magyarországi tömegközlekedési rendszerben? (G7 Podcast)

  • A Belgrád-Budapest vasútvonal részeként egy éve adták át a Belgrád-Újvidék szakaszt. A vonalat 3 millióan használták, az akár 200 km/óraval járó vonatok harmadára, 30 percre csökkentették a menetidőt (China Daily)

  • Svájcban vasúti sínpárok közé kezdtek el telepíteni napelemes paneleket. Az ötletgazdák szerint ha sikerülne az összes svájci vonalat lefedni, az ország energiaszükségletének 2 százalékát fedeznék (Euronews)

4. Női utcanevek

Harminc vizsgált európai város közül Debrecenben a legalacsonyabb a női utcanevek aránya. A magyar városban nagyjából 35 férfiról elnevezett köztérre jut egy női névadó. A vizsgált európai városokban átlagosan tízszeres a különbség.

Ha továbbították a hírlevelet, ide kattintva lehet feliratkozni rá.

5. Díjnyertes kutya

Az 59 éves Judit éppen kutyát sétáltatott, amikor találkoztunk vele a IX. kerületi Nehru partnál.


Mivel foglalkozik? Huszonhét éve van egy takarítócége. Többek között iskolákban és irodaházakban dolgoznak, sok ügyfelükkel állnak hosszú ideje kapcsolatban.

  • Nagyjából ötvenkét embert foglalkoztatnak, és a jelenlegi időszakban sem tapasztaltak visszaesést, ugyanis bármilyen válságos időszak van, az ügyfelek „nem a takarításon fognak spórolni”.

Mivel foglalkozik szabadidejében? Munkája mellett a képen látható Ninával tölti idejét, aki most ötéves. Reméli, hogy sikerül hosszú távon is egyensúlyt tartania, és marad ideje kutyájára, családjára és vállalkozására is.

  • Ninával sok kutyakiállításra járnak, amelyeken Nina mindig komoly sikereket arat, és Judit erre nagyon büszke. „Minden versenyt, ami csak van országosan, azt ő megnyerte” – mondta.

6. Erzsi Párizsban

Kolozsi Ádám


Mit ajánl? Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című kiállítását.


Miért? Még egy jó hónapig, április végéig lehet elmenni Bukta Imre nagyszabású kiállítására az óbudai Godot Intézetbe. A hajdani ipari terület négyszintes labirintusának kiállítóterében a hagyományos falu végének lenyomatai, noha a társadalmi üzenet vagy direkt szociográfia nem igazán foglalkoztatja már a 70 évesen is rendkívül termékeny, mezőszemerei festőt.


Az Erzsi Párizsban című képen, mint azt Bukta interjúban és tárlatvezetésein is elmondja, ha kérdezik, valós személy szerepel: Erzsi így nézett ki, amikor a Paris feliratú felsőjében közmunka közben Bukta megkérte, hogy lefotózhassa.


Radnóti Sándor szerint nem ironikus képek ezek, hanem humorosak, de sohasem kedélyesek. Az esztéta úgy látja, Bukta avantgárdban gyökerező “mezőgazdasági festészete” mostanra környezete ítéletmentes megjelenítésével már-már a zsánerképeket közelíti, mégis nagyszerű, és egészen egyedi világot alkot. Vagy ahogy P. Szűcs Julianna rögzíti: Bukta Imre amellett, hogy nagy művész és kortárs mester, mára jó értelemben vett sztár lett - az pedig mifelénk tényleg ritkaságszámba megy, hogy ellentétes ideológiai oldalakon egyaránt a legnagyobb elismeréssel beszélnek egy friss Kossuth-díjasról.

7. Utczasarki fitogtatás

Mikor jelent meg? A Magyar Ujság 1874. december 1-jei számában. A grafikán (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény) a XIX: század végi Kálvin tér.


Mi jelent meg?Az utczák újabb elnevezése alkalmából az uri-utcza „koronaherczeg” névre kereszteltetett, ami förtelmes germanismus, mert a magyar csak trónörökösről tud. Különben nagyon furcsa az az eljárás, amit a lojalitás fitogtatásával már az utczasarkokon is űznek. A külvárosi szemetes, büzhödt utczák majd hírneves honfiaink nevét fogják viselni. Nem valami nagy dicsőség egy utczának nevet adhatni, de már szokásban van a szám helyett névre keresztelni, jó lenne a közel eső dolgokat meglátni. A széna-tér Kálvin-tér nevet kapott. A Deák Ferencz-tért jó lenne talán a paritás kedvéért Luther térek elnevezni.


(Arcanum Adatbázis)

Tetszett a hírlevél? Támogass minket!






This email was sent to <<e-mail-cím>>
why did I get this?    unsubscribe from this list    update subscription preferences
Gazdrovat Kft. · Balassi Bálint utca 27. 1. em. · Budapest, Pest 1055 · Hungary