Ásványi nyersanyagokban nem bővelkedünk, energiahordozó készletünk szinte nincs is, az ellátási láncaink pedig sérülékenyek. De mindeközben rengeteg hulladékot termelünk, aminek több mint felét szimplán lerakjuk. Lehet-e ezen változtatni? Egy új stratégia a megannyi már létező mellett, azok felett vagy alatt vajon változást hozhat-e? És mik lehetnének ennek fő elemei? Erre keressük a választ cikkünkben, annak fényében, hogy pár hónapja zárult le az az EU-s projekt, amely a kulcs hozzávalókat már össze is gyűjtötte a nemzeti körforgásos gazdasági stratégiához és cselekvési tervhez.

Lássuk miért jó, ha egy település elindul a fenntartható jövőt tekintve egyedüli üdvözítő úton, amelyet még épp, hogy csak kitapostak mások. Miért fontosak a városok a körforgásos gazdaságra történő átállásban? Korábbi cikkünkben a városok szerepét jártuk körbe a témakörben.

Az Európai Bizottság előterjesztette a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentést, amely elemzést nyújt arról, hogy miként helyezzék „a fenntarthatóságot és az emberek jóllétét Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjába”, és tíz konkrét intézkedést javasol e célkitűzés elérése érdekében. A fenntarthatósági átállás kulcsfontosságú lesz az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítéséhez, a hosszú távú versenyképességének biztosításához, a szociális piacgazdasági modelljének fenntartásához és az új, klímasemleges gazdaságban betöltött globális vezető szerepének megszilárdításához. A 2023. évi jelentés áttekintést nyújt az előttünk álló kihívásokról, és tíz cselekvési területet javasol a sikeres átállás megvalósítása érdekében.

2023. július 9-én jelent meg a 2023. évi európai innovációs eredménytábla, valamint a kétévente közzétett regionális innovációs eredménytábla legújabb kiadása. A két dokumentum szerint az uniós tagállamok és azok régiói a közelmúltbeli válságok ellenére is folyamatosan javítják innovációs teljesítményüket. A 2023. évi európai innovációs eredménytábla kiemeli, hogy 2016 óta jelentősen, mintegy 8,5 százalékkal javult az innovációs teljesítmény, ami igazolja az EU azon törekvését, hogy előmozdítsa az innováció kultúráját. Eredményük alapján a tagállamok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok (a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125%-át), erős innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 100%-a és 125%-a között van), mérsékelt innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70–100%-a között mozog) és feltörekvő innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70%-a alatt van). Az új első számú innovátor Dánia, miközben az utóbbi évek listavezetője, Svédország, idén a második helyen végzett.

Az Agrárminisztérium 40 millió forint értékben támogatja a hazai, környezet- és természetvédelmi céllal létrejött, közhasznú társadalmi szervezeteket.

Az ENSZ soron következő novemberi 28. Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) a résztvevők megvitatják, elérhetőek-e a 2015-ös Párizsi Megállapodásban rögzített vállalások az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, a globális felmelegedéshez való alkalmazkodás érdekében. A magyar kormány elkötelezett az unió 2050-ig szóló közös klímasemlegességi célkitűzésének megvalósítása mellett is.

A településbiztonsági és a helyi rendészeti feladatok rendkívül összetettek, több szereplő aktív, stratégiai szemléletű egyeztetett cselekvését követelik meg. Ehhez azonban az szükséges, hogy a cselekvési terveket, elgondolásokat kidolgozók és elfogadók rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában eredményesen és hatékonyan megvalósítható stratégiákat dolgozhatnak ki. A szerzők jelen módszertani ajánlás összeállításával arra vállalkoztak, hogy elősegítsék, támogassák a települési önkormányzatok által készített közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégia megalkotását.